Szoncen Gampo, a hetedik századi király uralkodása alatt Tibet Belső-Ázsia egyik legtekintélyesebb birodalma volt. Abban az időben Tibetnek kétmillió nyolcszázhatvanezer fős hadserege volt s a hadsereg minden egységének saját zászlaja volt, ez volt az úgynevezett történelmi zászló. A Jaru To egység zászlaján két hópárduc nézte egymást, a Jaru Ma egység zászlaján az ég felé szökkenő hópárducok voltak láthatók, míg az Uru To zászlaján fehér lángnyelv piros háttérrel.


A tizenharmadik Dalai Láma új zászlót tervezett és kihirdette, hogy minden katonai szervezetnek ezt kell elfogadnia. Ez az általa bevezetett zászló jelenleg Tibet nemzeti lobogója.

A tibeti zászló szimbólumai:


A középen álló fehér háromszög havas hegyet jelképez, mégpedig Tibetet, amelyet lakói a Hó országának neveznek.

A hat vörös fénysugár szimbolizálja a hat tibeti törzset, a váltakozó vörös és kék sugarak Tibet két védőistenségének rendíthetetlen szándékát jelképezi, hogy megvédelmezzék az ország spirituális és világi tradícióit.

Az egyik védelmező, Nécsung vörös színű, a másik, Srí Dévi pedig kékesfekete.

A középen található Nap azt szimbolizálja, hogy Tibet lakói egyenlőszabadságot, spirituális és világi boldogságot élveznek; a két hópárduc dalia, feszes kiállása pedig Tibet spirituális és világi céljainak beteljesülésének jelképe.

A hármas lángoló drágakő, amilyet a párducok tartanak, a tibeti ember hódolatát fejezi ki a szellemi menedék három formája, nevezetesen a Buddha, Tanítása, és a szerzetesi közösség iránt (Buddha, Dharma, Szangha).

A kétszínű kerek szimbólum, amelyet az oroszlánok tartanak, a tíz isteni erény és a tizenhat erkölcsi szabály önkéntes betartását ábrázolja.

/Kamala buddhista közösség/