Guru Rinpoche (Padmaszambava, Pema Dzsungne):

Guru Rinpoche a tibeti buddhizmus emblematikus figurája és alapítója, aki az írások szerint csodálatos módon, egy tó közepén, lótuszvirág kelyhében jött a világra. Szanszkrit neve is ezt tükrözi (Padmaszambava).

Szülők nélkül, spontán módon született emberi lényként hatalmas erővel rendelkezett, ami nem csupán emberek, hanem szellemek és más nem-emberi lények legyőzésére is képessé tette.

A feltehetően afgán származású buddhista mester Indiából érkezett és terjesztette el a buddhista tanításokat Tibetben. A nyolcadik század közepén Thi-Sron Detsan, az akkori tibeti király, üzent neki Indiába, és meghívta őt Tibetbe. Guru Rinpoche híressé vált a tantrák és azok hatásos alkalmazásainak ismeretéről. Tibetben, kolostorokat alapított, és a tantrikus tanokat terjesztette. Minden rosszindulatú tibeti istenséget legyőzött, csak azokat kímélte meg, amelyek hajlandóak voltak áttérni buddhizmusra, és megígérték hogy a tanok védői lesznek.

Tőle származtatják a Nyingma iskolát, a tibeti buddhizmus legősibb ágát.

Meglehetősen hosszú ideig élt. Körülbelül ezer évet töltött Indiában, majd ezután Tibetbe utazott, ahol ötvenöt éven keresztül tartózkodott, majd csodálatos módon eltűnt.

Ülő helyzetben, összefont lábakkal, lándzsájával, dordzséjével ábrázolják legtöbbször, szemei nyitott szemes meditációról árulkodnak. Bal kezében koponyacsészét tart a halhatatlan bölcsesség nektárjával. Saját különleges szimbólumát, a khatvanga-t, bal karjával szorítja a mellkasához.