Előrebocsátom, a történetben nem az a fontos, hogy ki mit csapolt, hanem a szemlélet.

 Magyarországon történt meg az alábbi eset pár évvel ezelőtt. Egy híres belga sörgyár küldött kintről egy szakértőt, hogy tanítsa meg az ittenieket arra, hogyan kell igazán jól, cseppmentesen, esztétikusan megtölteni és kínálni egy poharat, vagy korsót.

A képzésre összehívták a hazai csaposokat, vendéglátósokat, és a sörmester, egy vékony, fiatalember, mutatta, magyarázta, hogy lesz tökéletes a hab. Utána próbálkozhattak a többiek szép sorban. Hátul állt egy nagydarab, kopasz ember és csak csóválta egyre a fejét összefont karral.

Amikor rá került a sor így szólt: „Hány éves is vagy te fiacskám?”

A fiatalember így szólt: „Huszonnégy éves vagyok.”

Mire a nagydarab kopasz kihúzta magát és gúnyosan felnevetett: „ Na, én meg huszonöt éve állok a söntéspultban! Hogyan akarnál nekem itt tanítani bármit?”

Mire a fiatalember elmosolyodott és így szólt: „Engem azért küldtek, mert te huszonöt éve rosszul csinálod!”