Miután a megvilágosodott tibeti barlangi jógi és énekmester, a híres Milarepa elhagyta ezt a  világot, találtak egy kis darab rizspapírt az ő saját keze írásával a hátramaradt holmijai között. A tanítványok elképedve olvasták, hogy a mester minden kincsét, aranyát, amit eddigi életében felhalmozott egy közeli szikla tövében tartotta elásva. "Használjátok magatok és minden lény javára - ez az utolsó kívánságom..."

Néhány lelkes tanítvány azonnal kiment és ásni ezdett a megjelölt helyen. Fel is fedeztek egy rongyokba burkolt csomagot, amit türelmetlen kezekkel bontogattak ki. De a csomagban csak egy jó nagy darab száraz jakszar volt és egy további kis feljegyzés:

"Ha csak egy szikráját is megértettétek annak, amit egész életemben tanítottam, soha nem gondolhatjátok, hogy aranyat, vagy kincseket gyűjtöttem. Ha mégis, akkor valóban csak ez a jó nagy darab szar az örökségetek. Aláírás: A nevető vadzsra: Milarepa"

(Lama Surya Das története)