Történetek, tanmesék
Bátorság
Történt egyszer, nem is túl régen, hogy egy buddhista kolostor megnyitotta kapuit és világi útkeresőket is fogadott tanításokra. Egy európából érkezett asszony az elsők között volt, aki jelentkezett és minden nap ott ült a mester trónszékének lábainál, egy szót se szalasztott el.
Teltek, múltak a napok, az asszony eleinte lelkesen, aztán egyre fáradtabban hallgatott, egyre szótlanabb lett.
Amikor letelt az ottlétének ideje, még egyszer utoljára a mesterhez járult, hogy feltegye neki az utolsó kérdését:
Mondd, miért nem érzem úgy, hogy gyümölcsöt termett az ittlétem?Mire a mester elmosolyodott és csak annyit mondott:
Talán azért, mert nem volt merszed megrázni végre azt a fát.