A történelmi Személy, Buddha Shakyamuni nagyon rövid története, születése, útkeresése a megvilágosodásig. illetve az ábrázolásának módja.
A történelmi Buddha, születési nevén Sziddhárta Gautáma a Szákják nemzetségéből származó királyfi, aki a buddhizmus megalapítója. Hogy minden más Buddha-tól meg lehessen különböztetni, a Shakyamuni (a Sakya klán oroszlánja) nevet kapta. Suddhodana király és Mayadevi királynő fia. Kr.e. 563-ban született (más hagyományok, ill. számítások szerint Kr. e. 460 vagy 485 körül) Lumbini-ben, észak Indiában.
A legenda szerint a 29 éves herceget, akinek anyja belehalt a szülésbe, és akit apja a külvilágtól elzárva neveltetett, egy kikocsizás alkalmával megrázó élmény érte: egy beteget, egy aggastyánt és egy halottat látott meg, ami rádöbbentette az élet hiábavalóságára, és hogy a lét puszta szenvedés. Ezért elhagyta családját és otthonát, s a nincstelen vándoraszkéták útjára lépett.
Buddha és a megvilágosodás
Vándorlásai alatt szinte minden spirituális módszert kipróbált, így a szélsőséges önsanyargatást is, s több évet töltött különféle mesterek tanítványaként. Végül magányosan folytatta elmélkedéseit, s így érte el a megvilágosodást 35 éves korában Bódhgajában egy bódhi fa alatt. Nyolcvanévesen halt meg, azaz a Parinirvánába távozott.
Tradicionális ábrázolási formája:
Lótuszülésben ül a hagyományos háromrészes szerzetesi ruhát viseli. Jobb keze ujjai a földet érintik, bal kezét meditációs tartásában az ölében nyugtatja, benne az alamizsnás tálja.
