Egyet okolni mindenért annak a felismerése, hogy a gyakorlásunk, megvalósításunk és megismerésünk körül fellépő összes nehézség és kuszaság nem valaki más vétke. Minden hiba mindig nálunk kezdődik. Minden a mi saját merevségünkön alapul. Okolhatjuk a kormányt, a rendőrséget, az időjárást, az ételt, okolhatjuk a dolgok végtelen sorát, azonban mi magunk vagyunk azok, akik nem gyakoroljuk az elengedést, nem fejlesztünk elég melegséget és rokonszenvet. Nem okolhatunk hát senkit.