A kapala emberi koponya formájú fém buddhista szertartási edény, illetve régebben ténylegesen faragott, díszített emberi csontból készült. A tibeti buddhizmus régi bön elemeiből maradtak fent a speciális, emberi csontokból készült szertartási tárgyak. A kapala szanszkrit szó, jelentése koponya, homlok. Kétféle típusú kapala létezik, az egyik csak a koponyatető tál, a másik teljes koponyaforma, mint fedeles serleg, talpon áll.
A tibeti kolostorokban a kapalát szertartásokon felajánlott (emberi testrészek formájúra készített) tésztasütemények, egyes helyeken bor (vérfelajánlás) tárolására használták, szimbolikusan a haragvó istenségek számára. A tartalma lehet még az isteni nektár, az Amrita is. A kapalát karmikus edénynek tekintették.
Kapalát sok buddhaforma kezében láthatunk, különösen a Vajrayana ábrázolásokon, szobrokon, thangkákon nálunk is. Dakinik és egyéb haragvó dharmavédelmezők gyakran tartanak bal kezükben ilyet. Néhány istenség, például Vadzsrajógini vért iszik a kapalából. Ez a vér szimbolikus, ez az 'egó vére", illetve a tudatlanság és a zavarodottság démonainak ereje. A másik kezükben gyakran kartikát, vagyis rituális nyúzókést tartanak, amivel a nemtudást vágják át. A kapalát karmikus edénynek tekintetjük.
Magassága 9,5 cm.
A termék áldott.
A termékek áldásáról bővebben lásd: ITT
