Kőrösi Csoma Sándor feltárta a buddhizmus szellemisége felé vezető utat az európai műveltség válságát megélő, és megoldásért nagy érdeklődéssel a buddhizmus felé forduló kortárs nyugati tudós- és művészvilág számára, amely szinte megváltásként fogadta kutatása eredményeit. Ettől kezdve a buddhista szemlélet és gyakorlat egyre növekvő mértékben inspirálta a nyugati szellemiség és kultúra alakulását, és így hat mind a mai napig. Nagyon fontos eredmény volt számunkra eredetünk tisztázása, emellett azonban Kőrösi Csoma Sándor egyetemes kutatói eredménye az, hogy a tibeti, északi buddhizmus felé vezető kaput kitárta a Nyugat számára. Arthur Schopenhauer, a nagy német filozófus írja:
"Kőrösi Csomát, az állhatatos és fáradhatatlan magyart, aki számos esztendőt töltött Tibetben, és ott is különösképp buddhista kolostorokban azért, hogy a buddhizmus nyelvét és szent iratait tanulmányozza, szerencsétlenségünkre elragadta a halál, éppen amikor kutatásai eredményét kezdte számunkra földolgozni. Azonban nem tagadhatom az örömet, mellyel bevezető beszámolóiban több idézetet is olvashatok magából a Kangyurból, a buddhista kánonból."
