Létkerék

Létkerék egy világkép, rendkívüli szimbólumrendszere van

A buddhista hagyomány a tudat folyamatos körforgására, újra és újra létesülését az úgynevezett létkeréken szemlélteti. Az ábrázolást állítólagosan maga Shakyamuni Buddha, vázolta fel először. A létkerék a szamszarában (azaz a születés, az élet és a halál forgataga, hánykolódó, megvilágosodatlan lények által benépesített világokat és a létesülés karmikus okait - azon okokat melynek következményeként a tudat adott világba születő lényként létesül újra - egyaránt bemutatja. A tibeti kolostorokban általában a bejárat közelében a falra festve látható a Létkerék, de selyem tekercsképeken is gyakori ez az újjászületések körforgását bemutató ábrázolás.Középen, a kerék tengelyében három állat látható: galamb (vagy kakas), kígyó és disznó. Ezek jelképezik a három ?főbűnt?, a három ?mérget?, amelyek a lét kerekét mozgásban tartják: a vágyat, a haragot és az ostobaságot. A tengelyt övező fekete félkörben a pokol felé zuhanó, a fehérben a megszabadulás felé emelkedő lényeket látjuk.A kerék küllői között a hat létszféra található: a fölső rész közepén az istenek világa, jobbra a félisteneké, balra az embereké. Alul középen a pokol, attól balra az éhes szellemek, jobbra az állatok világa helyezkedik el.

Minden létformának vannak fő tulajdonságai, melyek az adott birodalomban élő lényeket különösen jellemzik. Az isteneket a gőg, a büszkeség, a félisteneket a versengés, irigység és az állandó szórakozási kedv, az embereket a vágy és a szenvedély, az állatokat az elutasítás és az előítéletesség, az éhes szellemeket a birtoklási kényszer és szegénység, a pokol lakóit pedig a gyűlölet és az agresszió jellemzi. Mindezen tulajdonságok rávilágítanak egyben azokra a tökéletességekre, melyeket azok ellenében lehet szert tenni.

Így az isteni büszkeséget át kell alakítani nagylelkűséggé, a félistenek versengését és irigységét etikává, az emberi vágyon való felülkerekedés türelmet hoz, az állati létbirodalomhoz tartozó tökéletesség az ügyesség, az éhes szellemeknek szert kell tenniük a lemondás erényére, a pokol gyűlöletének ellenében pedig bölcsességet kell kialakítani.

A kerék abroncsát a tizenkét tagú oksági láncolat alkotja, amely a lét ok-okozati összefüggéseit jeleníti meg: az élőlények keletkezésének folyamatát írja le mint egymásból következő állapotokat. Középen jobbra vakon botorkáló anyókát látunk ? a nem-tudás jelképét. (Ez a dolgok valódi természetének nem-ismerését jelenti.) Tőle jobbra fazekast látunk. A nem-tudásból keletkező erő, a karma úgy formálja, hozza létre a tudatot, ahogy a fazekas az agyagedényt. A tudat szétszórt, ingatag: úgy ugrál tárgyról tárgyra, mint fák közt a majom ? ahogy ezt a harmadik láncszem mutatja. Így kötődik-bogozódik tovább a létesülés folyamata az érzékelésen, észlelésen, ragaszkodáson keresztül a születésig. Majd a betegség, vénülés elkerülhetetlen szenvedésein túl, a halállal zárul be a kör ? hogy egy újabb kezdődjék. A lét kerekét a Mulandóság tartja fogai-karmai között.Az újjászületés mindegyik világban lehetséges és csak tetteinken múlik, melyik születésben lesz osztályrészünk, mint ahogy az is, hogy üdvös cselekedeteink által képesek vagyunk e megszabadulni a szamszárából, hátrahagyva mindennemű szenvedést.Miután a szenvedést megszüntetjük, a kerékből megszabadulhatunk, rálelhetünk az örök és elpusztíthatatlan boldogságra, melyre mind a hat világ lénye egyformán törekszik, így mondhatni nincsen a lények között érdemi különbség, csupán helyzeti: az emberi létforma ugyanis a buddhizmus tanításai szerint különösen kedvező lehetőség a megvilágosodásra, a szamszárából való megszabadulásra. Ritka érdem embernek születni, ritkán élhetünk-e lehetőséggel.