Valójában nem is gondolunk a légzésünkre és a tüdőnkre mindaddig, míg valamilyen légzési probléma nem nehezíti meg a folyamat természetes és akadálymentes működését. A tüdő biztosítja az oxigént és minden más szerv működését fenntartja azáltal, hogy eltávolítja a szén-dioxidot a szervezetből.
A légzés folyamatának legnagyobb részét a rekeszizom végzi segítve a tüdő munkáját, ami naponta akár 9000 liter levegőt is képes be és kilélegezni. Ez percenként több, mint hat liter levegőt jelent. Aktív aerob mozgás során tüdőnk percenként több, mint 100 liter levegő feldolgozására is képes.
Bár a tüdő legismertebb – és legfontosabb – szerepe a légzés, de több más fontos feladatot is ellát.
A pH egyensúlyban tartása: a túl sok szén-dioxid a szervezet sav-bázis egyensúlyát a savas irányba tolja el. Amikor a tüdő ezt észleli, növeli a légzés sebességét, hogy a szén-dioxidból többet ürítsen ki, hogy segítsen kiegyensúlyozni a sav-bázis arányt.
A szervezet védelme: a tüdő védi a szervezetet a káros anyagoktól. Képes immunglobulin kiválasztására, mely megakadályozza a fertőzéseket. A belélegzett kórokozókat és/vagy szennyező anyagokat a nyálka csapdába ejti, majd a csillóknak nevezett kis, szőrszerű nyúlványok felfelé mozgatják ezeket a részecskéket, amit vagy felköhögünk vagy lenyelünk és az az emésztőrendszer segítségével semlegesítődik és kiürül.
Ide vehetjük még a verbális kommunikációt is, mert a levegőáramlás nélkül nem tudnánk beszélni.
A tüdő egészségét befolyásolhatja a genetika, a különböző – nem kizárólag légúti – betegségek és a környezet, melyek számos légzési panaszt okozhatnak.
Sajnálatos tény, hogy a környezet nem mindig segíti tüdőnk egészséges működését. Számos olyan kockázati tényező van, mely hozzájárul a tüdővel kapcsolatos betegségekhez, szövődményekhez. Ezek gyakran olyan dolgok, melyek belélegzéséről nem is tudunk.
Magyarországon minden hatodik ember szenved valamilyen krónikus tüdőbetegségben. Általános feltételezés, hogy a tüdőbetegségek leginkább a dohányzással függenek össze, de lényeges hangsúlyozni, hogy a tüdőbetegséghez nem kell dohányosnak lenni.
Ha a tüdő egészségi állapota kibillen és sérül, az kihat a mindennapi élet minőségére, és megrövidítheti az élettartamot, ezért fontos figyelmet fordítani tüdőnk egészségére.
HOGYAN SZEDD AZ RLUNG.12 KAPSZULÁT?
Ajánlott adagolás: Naponta 2 kapszula szedése javasolt, a nap bármely szakaszában, egyben vagy akár külön-külön. Amennyiben esetleg más Myrobalan gyógynövény komplexet is használsz, javasoljuk, hogy 25-30 perces eltéréssel vedd be őket, hogy mindegyiknek legyen ideje kifejteni a hatását. Az ajánlott mennyiségtől a panaszok erősségétől függően el lehet térni mindkét irányba. Amennyiben szükséges, úgy egyszerre két kapszula is bevehető.
Az rLung.12 folyamatosan szedhető, nem szükséges időközönként szünetet tartani. A Lung.12 adaptogén hatású gyógynövényeket is tartalmaz, melyek csak a kibillent működést harmonizálják az optimálisan működő szerveket nem befolyásolva. Emiatt az ajánlott mennyiségtől való bármelyik irányba való - nem
túlzott!, ésszerű határokon belül történő - eltérés nem okozhat túladagolást. Természetesen, ha tudomása van bármely összetevőről, hogy érzékeny rá, úgy kezdje óvatosan a szedését.
SZEDHETEM-E AZ RLUNG.12-T, HA VÉRNYOMÁS PROBLÉMÁM VAN?
Az rLung.12-ben található édesgyökér vérnyomás emelő hatásával kapcsolatban nem lehet egyértelmű kijelentést tenni. A termék ezt a gyógynövényt nagyon kis mennyiségben tartalmazza, így a vérnyomás-emelkedés csak az édesgyökérrel való nagyfokú érzékenység és/vagy rendszeres fogyasztás esetén jelentkezhet. Ez érdekes módon nem feltétlen függ össze a magas vérnyomással, mert van, aki magas vérnyomás mellett szedi és nem tapasztal semmi negatívat, van aki pedig normál vérnyomásnál igen. Ez az édesgyökérre való érzékenységtől függ. Ezek a dolgok jellemzően az egyéni érzékenységen múlnak. Ennek ellenére a jogszabály szerint kötelezően fel van tüntetve a flakonon, hogy édesgyökér tartalma miatt magas vérnyomásúak nem javallott a fogyasztása.
VÉRHÍGÍTÓ MELLETT SZEDHETŐ AZ RLUNG.12?
Igen, nyugodtan szedhető.
