Egyszer egy embert űzőbe vett egy tigris. Menekülkés közben a nagy rémületében beleesett egy mély szakadékba, ám zuhanás közben elkapta egy kis bokrocska ágát, ott csüngött a mélység felett, felette a tigris vicsorgott. Érezte, innen nincs tovább, mindenképp szörnyethal. Ekkor észrevette, hogy egy eper nőtt a sziklán, ahol lógott, rajta egy szem csodás piros gyümölccsel. Fél kézzel kinyúlt érte, leszakította az epret és bekapta. Soha az életben nem érzett ennél finomabbat és egyből megvilágosodott.

A halál tudata a megvilágosult életet megédesíti.