A gugul az indiai balzsamfa gyantája, régi ájurvédikus gyógynövényként ismert. A gyantát a kéregből csapolják, majd szárítják. Önmagában nem ég jól, ha tisztán akarjuk füstölésre használni, akkor egy kis izzó faszénre kell tennni. Meleg, balzsamos kesernyés illata felemeli a lelket, fiatalít és energiával tölt fel.
Azt mondják, hatása a hold fényénél erősebb.
Meditációban a női energiák meghívására, torok és emésztési problémák ellen, valamint nyugtató, fertőtlenítő hatása miatt kedvelt. A gugul általában füstölőkeverékek egyik alapanyaga, sok más füstölőnkben megtalálható, de tisztán is kapható. Egyéb ismert nevei: guggul, guggulu, , bdellium.
Nem csak a hinduk, vagy a buddhisták használják, mirrha néven a bibliai háromkirályok is ezt hozták ajándékba Jézus születésekor (aranyat, tömjént, mirrhát). Az ókortól kezdve füstjét sebek, fekélyek, légúti betegségek gyógyítására alkalmazták. Nőknél alsó füstölést használtak a szülés megindítására, valamint a gyermekágyi fertőzések ellen.
A mirha mellett szólt olcsósága, mely a szegényebb országokban nem elhanyagolható szempont. A valamivel drágább, ritkább volt akkoriban.
Hatóanyagai, a furanosesquiterpének fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és antioxidáns hatásúak. Tehát a  napkeleti bölcsek a kisded Jézusnak adott ajándéka tulajdonképpen Máriának szánt házipatika volt.
További itt olvashatsz